A vidék régészeti leletei a rézkorból és a római korból valók. Fodor Ferenc szerint 1067-ben, a Zászty Apátság alapítólevelében említik először. Más források az 1399-es írásos említést emelik ki ( Ladán ), 1550-ben Jász ladán, 1567-ben Jaz Ladán, 1828-ban Ladány néven szerepel a különféle okiratokban, 1910-ben pedig már mai nevén, Jászladányként említik. Nevének eredete ismeretlen, de egyesek a „láda” szóból származtatják.
Fodor Ferenc azt feltételezi, hogy eredetileg besenyők lakták.

A török idők hányattatási után újra benépesül a település, megalakult az egyházközség, 1736-ra felépül a kőtemploma, önálló anyaegyházzá válik. 1745-ben Jászladány is a redemptus települések között szerepel, majd 1828-ban I. Ferenc király négy országos vásárt adományozott mezővárosi ranggal együtt Ladánynak, 1876-ban azonban a városi rangja megszűnik a településnek.
A Ladányt övező körgát 1856 márciusában alig 3 hét alatt készült el az itt élők kétkezi munkájával. Az országos vasúti hálózatba 1882-ben kapcsolódik be a település, s ezzel megszűnik korábbi elszigeteltsége.
Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának 89 %-a magyar, 11 %-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

Nevezetességei

• A község nevezetes a vöröshagyma és a lilahagyma termesztéséről.
• Római katolikus templomában (1757) Kracker János Lukács Szent Család képe látható
• Római katolikus plébánia: 1840-ben épült, klasszicista stílusban.
• Nepomuki Szent János-szobor: 1808-ban állították.
• Kálvária, 1757-ben készült, barokk stílusban.
• Szentháromság-szobor: 1847-ben készült, klasszicista stílusban. Készíttetője Tolvay Jánosné Katona Teréz volt.
• Szent Flórián-szobor: 1893-ban készült.
• Lourdesi-i kápolna: a XIX. században épült.
• Szent István-szobor: 2001-ben készítette Paál Dezső
• II. világháborús emlékmű: 1991-ben készült.
• Itt született 1934-ben Somfai László zenetörténész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Bartók Archívum volt vezetője, a Bartók- és Haydn-kutatás nemzetközileg elismert egyénisége

Jászladány címere

Előszó

A történelem során Jászladánynak, több, a helyi igazgatásban használatos címere volt. A Kalmár István által leírt címer a legszebb, és hosszú ideig volt helyhatósági (hivatalos) jelkép. A redemptió után civil mozgalmak (klubok, körök stb.) használták nem hivatalosan. Gyakran adaptálták kényük-kedvük szerint (pl.: Munkáskör, könyvtár ötágú csillaggal, Úri Kaszinó ládával stb.) 1974-től a most leírt eredeti formájában a Nagyközségi Művelődési Ház használta kulturális tömegrendezvényein (dalos-találkozókon, vetélkedőkön, stb.) Napjainkban népszerű lett a millenniumi rendezvényeinken, a községi zászlón, kiadványainkon. Szívesen ajánlom figyelmébe a tanuló ifjúságnak, hiszen a “törökverő és az Igazságos Mátyás” királytól kaptuk. A Ladányi Hírek címlapján is megszemlélhető.

A címerpajzsot középen egy görbe kardot tartó félkar díszíti, amely feltehetően a jászok törökellenes védelmi harcainak jelképe.

A pajzs középpontjában egy virágminta, alsó részében pedig a jászok keleti származására utaló hatágú csillag rajzolata látható. Indavonalú virágmintás kördísz övezi a pajzsot (felső részén egy sisakkal), amely fölött a JÁSZ-KUN HÁRMAS Kerület címerében található királyi korona van jelképezve, hogy kiváltságos helyzetük folytán a jászok csak a királynak adóznak és katonáskodnak. A korona fölött csőrében gyűrűt tartó holló látható, amely Mátyás király uralkodása idején kerülhetett a ladányiak címerébe, aki vásárjogot és városi rangot adott a településnek. Ma már az idősebb helyi lakosság sem emlékszik rá, hogy ez a címer valamely középület homlokzatát, vagy belső terét díszítette volna. Érdekes művelődéstörténeti adalék, hogy egy másik címerváltozatban egy láda rajzolata szerepelt, s ebből eredeztették a község nevét. (LÁDA – LÁDÁN – LADÁNY) Ez a népi etimológia nem állja ki a tudományos vizsgálat próbáját.

A ladány helynév főleg a besenyő lakta vidékeken és gyepükön fordul elő leggyakrabban (Tiszaladány, Körösladány, Püspökladány) s erre utal, hogy a hajdani Ladányt, a jászok ideköltözését megelőzően besenyő vagy más török falu népe lakhatta. Magának a „láda” szónak az értelme rég elhomályosult, s egy címer motívummal éppen fordított lehetett a helyzet: a település, nem a láda szóról kaphatta a nevét hanem a ladány helynévből vonatkoztatták a „láda” szóra.

A címerbeni ládával kapcsolatban még egy érdekes történetet őrzött meg a néphagyomány egészen a XIX. Század második feléig. E szerint a település a Millér (a mai Jászladánytól 5-6 km-re húzódó csatorna), partján feküdt volna, de lakói a Szolnokot birtokló török zaklatásai elől nyugatabbra lévő mocsarak közé húzódtak vissza. Láda alakú ladikokon közlekedtek, s a néphit szerint innen a község neve. Mindez legenda csupán, de a Millér mentén valóban hajdani település nyomait vélhetjük felfedezni, amely a mai Jászladány őse is lehetett.

Jászladány, 1974. Kalmár István

Emigráns ladányiak

Az 1880 és 1913 közötti időszakban megnőtt az Osztrák-Magyar Monarchiából való kivándorlás. Hivatalos útlevél-statisztika 1899-től lépett érvénybe, így azt azt megelőző időszakból csak hozzávetőleges számok ismertek. A legális kivándorlást az egész Monarchiára nézve közel 1,4 millió főre teszik. E népesség elsődleges célja a vagyongyűjtés volt, s a jobb élet reményében, az akkor biztos megélhetéssel kecsegtető Egyesült Államok városaiba vándoroltak, ahol a bevándorló népesség tette ki a gyári szakképzetlen munkások és bányászok többségét. A kor kivándorlási hulláma nem csak a Monarchiára volt jellemző, hanem Európa más országaira is. A század elején játszódó filmekből kaphatunk értékes korrajzot, ahogy egymást érik a hajók New York kikötőjében, s veszik az érkezőket lajstrom alá. A filmekből persze főként az olaszokról kapunk képet, ám jelentős mértékű az írek, németek és a magyarok számaránya is.

Mi válthatta ki a ladányiak kivándorlását? Tisza Kálmán távozása után nem sikerült huzamosabb időre megszilárdítania a politikai hatalmat egy kormánynak sem. A kormányválságok fő okai a gazdasági ellentétek voltak. Elsősorban az agrár réteg sérelmezte, hogy érdekeiket nem képviseli a kormány, de az iparos és kereskedő réteg is ezt hangsúlyozta, s állt szembe az agrár társadalommal. A szegény rétegek a kétkezi munkával kereshették meg maguk számára a kenyeret. Az 1880-as évektől csökken a csecsemőhalandóság és ez a népesség 1900-ra vált munkaképes korosztállyá, így munkaerő-túlkínálat lépett fel. A válság másik oka pedig a dualista rendszer problémái voltak. Az épp esedékes tízévenkénti gazdasági kiegyezés is nehézségeket gördített a magyar kormány elé. Az osztrák kormányzatban is kormányválságok sora zajlott.

A XIX. század utolsó időszakában a vasútépítés, az infrastruktúra fejlesztés valamelyest enyhítette a munkaéhséget, de ezek a folyamatok a századfordulóra lezárulni látszottak és jelentős munkástömegek maradtak munka nélkül. Jászladány híres volt ezidőtájt a kubikusairól és azok nagy számáról. Szegény rétegként brigádokat alkotva indultak munkát keresni országszerte, ám a válság őket is elérte. A XX. század elejére közel 1000 kubikus élt és dolgozott Jászladányon.

Az Amerikába kivándoroltakról bőkezűen ad információkat az a lajstrom, amibe nyilvántartás alá vették a beérkezetteket, ott ahol először léptek partra, ez pedig a New York előtt elterülő Ellis Island volt. Jászladányiakról 1903 és 1912 közötti időszakból vannak feljegyzések. (Ellis Island-en 1892 és 1924 közötti iratok elérhetőek: www.ellisisland.org regisztráció után). A bevándorlóknak be kellett diktálni részletesen az adataikat és a céljaikat. Megválaszolandó kérdés volt a neve, életkora, él-e házastársi kapcsolatban, foglalkozása, tud-e írni és olvasni, etnikuma, származása, uticélja, ki fizette számára az utazást, van-e nála 50 dollár, pontosan kinél és hol fog lakni, poligám-e, anarchista-e, támogatja-e az Egyesült Államok megdöntését, egészségügyi állapota, van-e fejlődési rendellenessége vagy mozgáskorlátozott-e, magassága (láb és hüvelyk mértékegységben), bőr-, haj- és szemszíne és szülőhelye.

Carpathia nevű hajó

Az iratokból 28 személyről derül ki, hogy jászladányi kivándorló. Az útvonal döntően Jászladány-Fiume-New York volt a Carpathia (melyet a Titanic tragikus sorsa révén is ismerhetünk), Carmenia és Ultonia hajókkal, de néhányan Antwerpeenből, Brémából vagy Liverpoolból indultak az Újvilágnak. Érdekes láncreakció bontakozik ki, mikor megnézzük egyesével, kit ki hívott ki Amerikába. A jászladányiak közül 3 fő kivételével mind Bridgeportban szállt meg. Ez a település az óceán partján van, New York-tól valamivel északabbra. Szeredy József és Tóth Julianna is a Noward str. 197 alatt laktak, valószínűleg rokonságba álltak egymással. Míg Szeredy József Muhi Ferencet hívta ki 1906 novemberében, Tóth Julianna Gémesi Jánost, szintén ugyanakkor. 1907 márciusában Muhi Ferenc már 4 ismerősét hívta ki, s ekkor már az ő címe Howard ave. 209. Gémesi János 3 főt hívott meg, közülük testvérét Józsefet. Ő ekkor szintén azon a címen élt, mint Muhi Ferenc.

1903 júniusában Garics János is emigrált. Őt pedig egy Kohn nevű barátja hívta meg. Novemberre már elköltözött és meghívta a fiát, testvérét és sógorát. Egy másik család emigrálása ment végbe Lackó Ferenc révén. Ő elsőként Győr Ignácot hívta meg 1910-ben. Győr Ignác a családját csak két évvel később hívta meg, de valószínűleg azért, mert három gyermeke még 10 év alatti volt.

Bevándorlási adatlap, amelyen Győr Ignácné és gyermekei szerepelnek

A kivándorlók nem csak egy várost vettek célba, hanem a szétköltözések után is eltérő házszámmal, de azonos utcákban laktak, egy kis tömböt alkotva. Farkas István kovács kivételével mind mezőgazdasági munkások voltak, valószínűleg napszámosok vagy akár kubikusok. Ami a hajóútra vitt pénzt illeti, csekély összeggel vágtak neki az új életnek. Átlagosan 23-24 dollárral. Ami az életkorukat illeti, a felnőtteké átlagosan 31 év volt. A boldogulásukat jelentheti, hogy a meghívó személytől viszonylag rövid időn belül el tudtak költözni. Az amerikai sajtó csak a századforduló után érte el, hogy az építési terveket ellenőrizzék. A városok túlzsúfoltságát jellemzi, hogy 1890-ben Chichago-ban egy lakásra 8,6 fő, addig New York-ban 18,5 fő jutott. A statisztikát erősítik, hogy a Howard ave. 209 alatt nyolcan laktak ladányiak egy időben, ami messze van a new york-i átlagtól, de a chichago-it eléri. Ez a pár információ nagy vonalakba tükrözi milyen nehézségekkel és milyen körülmények között éltek kivándorolt őseink, és valószínűleg helytálltak, mert a jászladányi földmunkások országszerte elismertek voltak, továbbá írni és olvasni tudó emberek révén lehetőségeik is jobbak lehettek más emigáns sorstársukéhoz képest. Csekély hányad ez a 1,5 millió kivándorlóhoz képest, de talán közelebbi és megfoghatóbb, mint amit a filmeken látunk. Az európai emigránsok teljes adatbázis megtalálható az Ellis Island Museum internetes elérhetőségén.

Vincze János Farkas